Nem tudom, hogy mással is előfordult-e már, de velem megtörtént, hogy kinézett rám egy fafigura, a monitorból. A Diófa Műhely gólyája szerelem volt első látásra. Nem tudom, hogy a természetes pigmentek, az alapos csiszolás, vagy a fáradhatatlan munka teszi, de ezek a figurák valahogy…élnek.
Milyen fából készülnek a játékok, miért a diófa a névadótok?
Azért lettünk Diófa Műhely, mert az udvarunkban van egy hatalmas öreg diófa, ami a kertünk éke. Jelenleg az állatokat juharból, a vastagabb termékeket (gombaházikó fatörzs, ezek 3.5-4 cm vastagságúak) hársból készítjük. Nemsokára kapunk fekete diót, terveink szerint ebből kerülnek ki a vár szettünk elemei. A fekete dió festés nélkül is gyönyörű. Próbálkozunk a bükkel is, de iszonyúan eszi az eszközöket.
Egészen különleges, teljesen egyedi a festése az állataitoknak. Ez egy speciális eljárás? Az elmosódó, mély színkezelésre gondolok.
Különösebb speciális eljárás nincs a dologban, mivel nekem (Andi) tizenéves koromra visszanyúló művészi előéletem van – olajfestészettel kezdtem tini koromban, aztán később egészen a gyerekek születéséig sok éven át selyemfestészettel foglalkoztam – így eleve ilyen típusú festést terveztünk a termékeinknek.
Minden munkátok nagyon alaposan csiszolt, jól gondolom, hogy ezzel a művelettel megy el a legtöbb idő? A másik a festés lehet, egészen realisztikus, néhány figurának tekintete van.
Úgy gondolom mindenféle famegmunkálás lelke a csiszolás.Hiszen akkor használható jól, akkor kellemes a tapintása egy fa tárgynak, ha alapos csiszolást kap. Hirtelen meg sem tudom mondani hányféle eszközt használunk ehhez, és még mindig lehetne tökéletesebb. Ugyanakkor ez viszi előre az embert a fejlődés felé, hogy nem teljesen elégedett a végtermékkel. 🙂
A festés is igen fontos része a folyamatnak. Pláne az állatok festése az.. mindig izgatottan fogok hozzá, hiszen igyekeznem kell az aprólékos festést hasonlóra csinálni. Persze ez sosem sikerülhet teljesen, de ettől egyedi minden figura. Hiszem, hogy valahogy mindenki a neki szánt tekintetű, festésű állatkát kapja meg. Mindent az EU szabványoknak megfelelő nyál-és izzadságálló lazúrral majd természetes pigmentekkel kezelünk.
Mesélnél kicsit magatokról, mivel foglalkoztatok ezelőtt?
Férjem (Laci) faipari végzettséggel is rendelkezik, főállásban jó ideje a közigazgatásban dolgozik. Én egy iskolában dolgoztam, öt éve viszont itthon vagyok a gyerekekkel. Amíg dolgoztam, folyamatosan foglalkoztam valamilyen művészi tevékenységgel, portrékat festettem, selyemsálakat készítettem nagyrészt külföldre. Már nyolc évvel ezelőtt is szerettünk volna a férjemnek valamilyen fajátékokkal kapcsolatos webshopot csinálni, de akkor még nem állt össze a koncepció.
Mivel mindketten közel állunk a természethez, igyekeztünk a gyermekeink részére is minél természetesebb játékokat beszerezni. Én teljesen elmerültem a különféle márkák kínálatában, mondhatni, függővé váltam a sok csoda láttán. Többször felmerült bennünk újra a gondolat, hogy jó lenne a lurkóinknak készíteni pár játékot, és esetleg megpróbálkozhatnánk egy kisebb vállalkozással. Nagy lendülettel vetettük bele magunkat a tervezésbe, és pár nagyobb értékű gépet is be kellett szereznünk a kezdéshez. Nagyon hálásak vagyunk, hogy ilyen szeretettel fogadták, fogadják a termékeinket, nagyon motiváló számunkra.
Hogyan dolgoztok, mi a munkafolyamat?Hogyan lehet mindig hasonlót alkotni? A formák a kezetekben vannak, vagy követtek valamiféle sablont/stancot?
Új termék esetében a tervezést általában én kezdem el papíron, aztán megmutatom Lacinak és együtt ötletelünk tovább. Ha összeáll egy vázlat, ő előkészíti az anyagot majd kivágja a mintadarabot. Én megformázom, majd megfestem. Ha úgy látjuk, hogy jól sikerült, készítünk belőle egy sablont amivel utána reprodukálni tudjuk. A rendeléseket egyelőre úgy készítjük, hogy Laci nyolc-tíz rendeléshez való anyagot kigyalul, kivág, kicsiszol, utána kezdem én a formázást, közösen véglegesre csiszoljuk és kifestem őket.
Számotokra mik a nehézségek és mik az örömök ebben a munkában?
Fantasztikus érzés amikor kapjuk a pozitív visszajelzéseket a munkánkkal kapcsolatban 🙂 Mivel mindketten kreatívak vagyunk, már nagyon hiányzott valami efféle tevékenység, ami kicsit oldja bennünk a hétköznapok monotonitását.
Nehézségek…Kár, hogy nem 48 órából áll egy nap. Három gyerkőc van itthon, jelenleg oviba sem járnak, májusban születik négyeske, nehéz előre megtervezni, hogy mikor lesz időnk alkotni, dolgozni, úgy, hogy ne menjen semminek a rovására. A gyerekek egyébként imádnak segédkezni, sokszor együtt vagyunk a műhelyben. Tulajdonképpen minden kis állatfiguránk kézi csiszolásában segít egy-egy kis manó.
Az új vár szett azt mutatja, hogy gyorsan reagáltok a piaci igényekre, van esetleg más, új elképzelés is a tarsolyotokban?
Rengeteg ötlet van.Talán túl sok is. Most kezdünk eljutni oda, hogy határt kell húznunk, mert a férjemnek ott van a főállas, nekem a gyerekek es a várandósság mellett kezd néha nehézkes lenni a dolog. Van pár újdonság keszülőben, illetve pár háziállatot szeretnénk meg a kínálatba, aztan kicsit behúzzuk a féket és nyárig pihentetjük az ötleteket. Persze mondom ezt most, aztán majd kiderül…
Miről ismerhető fel a munkátok? Mi a kézjegye a Diófa Műhelynek?
Az alap koncepcio az íves lekerekített formák voltak és a természetes nem harsány színek. Azt hiszem nagyjából ezt sikerült is létrehozni. Emellett úgy gondolom a festésünk ami szintén egyedivé teszi a termékeinket.
Hogyan választjátok ki a rendelési felületet? Az űrlapot egyelőre csak nálatok láttam, és úgy tűnik, hogy jól működik. Mennyiben könnyíti meg a munkátokat egy mailes vagy messengeres rendeléshez képest?
Az űrlapok a leadott rendelésekből egy excel táblázatot generálnak nekünk, így két kattintással átláthatóak a rendelések, sorrendek, külön kérések a megjegyzésekben. Számlázáshoz is azonnal elérhető belőlük minden adat, nem kell külön üzenetekben keresgélni. Hosszú távú terv viszont mindenképpen a webshop és raktárkészlet, úgy jóval egyszerűbb lesz majd az egész folyamat.
