Mióta tervezem, hogy bemutatok pár frissen beszerzett figurát, vagy olyan készítő alkotásait, akitől már több mindent rendeltem! Noha az egész blog szubjektív, ezek az anyagok a legszubjektívebbek.
A Nola szettünket már régóta szeretném megmutatni, és bár mára már sokan ismerik a figuráikat, talán akad akire újdonságként hatnak. Rengeteg minden kiderül róluk a velük készített interjúban, aki nem ismeri őket, annak érdemes elolvasnia.
INTERJÚ
Egészen lenyűgöző, amit ez a kis családi műhely művel. Tehetségesek, van bennük kreativitás és kalandvágy, és mindezt a jó ügy szolgálatába állítják. Fafiguráikat liciten értékesítik, beteg gyerekek gyógyulását segítve. Papp Nórától kérdeztem párat. Olvasd tovább: Öt kérdés – Nola Woods manufaktúra
A Nola figurái általában tömzsibbek (és nagyobbak?), mint az itthon kapható figurák nagy része. Az állatok a stílusjegyeiket megtartva sajátos arcot kapnak, ezek ma már a Nola kézjegyének számítanak. A faragott figurák szépen csiszoltak, a festék természetesen gyerekbarát. Nem félnek a színek használatától, de náluk valahogy nem zavar, ha nem látszik a fa erezete. Érdekes megfigyelni az elmosott, rendezetlennek tűnő átmeneteket, de nem ez egyetlen egyedi megoldás a Nola tarsolyában.
A felfelé néző róka vonalai kivételesen szépek, ahogyan majd a süninél is látszik a Nola tudott új perspektívát adni az állatok ábrázolásának. A csík szemek és philtrum vonala egészen egyedivé teszi az ábrázatukat.
A lunda volt az első állat amit beszereztünk, Napóleonnak hívjuk. Nagyon festett és nagyon szép, a faragás nyomai látszanak a figurán.
Ahogy fentebb írtam, egészen egyedi a süni is, kevesen vállalják be így a tüskék elrendezését.
A lenti képen új résztvevőként böhöm, a vaddisznó látható, csak a Yalik elefántja szélesebb nála.
A Nola Woods Manufaktúrát itt találod: Nola Woods Facebook oldal
