Nagyon vártam már ezt a beszélgetést, mert rendkívülinek tartom a Wabisabi Park munkáit. Most, hogy tudom, hogy ki áll mögötte és milyen ideológia mentén készülnek a foglalkoztatók, még inkább hiánypótlónak tartom Andi munkásságát. Az interjúból kiderül, hogy nem kell Insta anyunak lenned ahhoz, hogy asztali játékkal fejleszd a gyereked, hogy bizony van, hogy ki kell egészíteni az óvodai foglalkozásokat otthoni játékokkal és hogy a természetközeli hozzáállást akkor is fontos kialakítani a gyerekben, ha az ember nem az erdő szélén lakik. Megnyugodhatunk, a téli hónapokra is lesz elfoglaltságunk bőven.
Mesélj kérlek magadról, hogyan jutottál el a Wabisabi Parkig?
Andi vagyok, formatervező, grafikus, kétgyermekes édesanya. Kb. 4 éve hoztam létre a @wabisabpark profilt Instagrammon, mikor 5 csodás „babázós” év után visszamentem dolgozni. Kezdetben a játékötleteimet osztottam meg, amiken keresztül szerettem volna másoknak is megmutatni, hogyan próbálunk gyermekeimmel városi környezetben kapcsolódni a természettel. Az ajánlott játékok mind valamilyen egyszerű, természetes anyag felhasználásával, újrahasznosításával készültek, amit bárki egyszerűen elkészíthet.
Ahogy a gyerekek nagyobbak lettek, és már lekötötték őket az asztalnál végezhető tevékenységek, elkezdtünk játékosan tanulni a természetről a négy fal között is. Elkezdtem foglalkoztató füzeteket és Montessori kártyákat készíteni nekik, mert sem képileg, sem tartalmilag nem találtam magyar nyelven az elképzeléseimnek megfelelőt. Aztán, ahogy egyre több ilyen saját készítésű játékot tettem közzé, elkezdtek jönni a felkérések. Ekkor indítottam el a Patreon oldalam, amin keresztül a munkámat támogatók egyszerűen hozzájuthattak a játékaimhoz. Azt hiszem itt érkeztem meg igazán Wabisabi Parkba, és itt körvonalazódott a küldetésem, hogy nekem természetismereti oktató és fejlesztőjátékokat kell készítenem.
Misztikus a név, japán eredetű kifejezés, a tökéletlenség szépsége, mire utalsz ezzel?
A wabi sabi –t amilyen könnyű érezni, olyan nehéz pár szóval körülírni. Leggyakrabban tényleg a „tökéletlenség szépsége” fordítással találkozhatunk, de ez annyira sejtelmesnek hat, hogy elég nehéz belőle ennek az élet minden területére kiható életbölcsességnek a lényegét leszűrni. Szerintem a wabi sabi 3 legfőbb alappillére az őszinte elfogadás, az egyszerű dolgok tisztelete, és a természetközeliség. Ehhez Beth Kempton megfogalmazása áll a legközelebb, aki könyvében így írta körül tömören: „A wabi sabi az egyszerű, lassú és természetes élet ajándékainak elismerése.”
Persze, most felmerülhet a kérdés, hogy ennek mégis mi köze a gyerekkorhoz, vagy a játékokhoz? Pont annyi köze van hozzá, mint az élet bármely más területéhez. Van az a mondás, hogy „Nem az a fontos, amit látsz, hanem ahogyan látod.” (Debasish Mridha )
A wabi sabi olyan, mint egy szemüveg, ha ezen keresztül nézzük a világot, ugyanazt látjuk, mégis másképp. A gyerekkorhoz, gyerekneveléshez való hozzáállásunkat is formálja.
A XI.század diktálta őrült ritmus sok gyerek lelkén nyomot hagy. A világot ugyan nem tudjuk megváltoztatni, lelassítani, de a gyerekek mikrokörnyezetében kis odafigyeléssel teremthetünk harmóniát. Előtérbe kerülhet az ésszerű egyszerűségre törekvés, az együtt töltött minőségi idő növelése, nyitottság a természet szépségeinek befogadására, és a természet értékeinek megismerésére.
Mi a tökéletlenség a munkádban? Az vitán kívül áll, hogy nagyon finom letisztult a vonalvezetés, precíz pontos minden ecsetvonás.
Érdekes, hogy így látod! A munkám egy részében valóban nagyon precíz és alapos vagyok, de épp nem a művészi részében. Ennek az oka az, hogy nálam minden hónapban új termékek készülnek, legalább egy ingyenes termék és egy támogatói tartalom, amikhez több tucat oldalnyi grafikát és festményt álmodok meg. Az illusztrációkkal gyorsan el kell készülnöm, még ha szeretnék sem tölthetek napokat egy rajz alaposabb kidolgozásával, mert időbe telik a digitalizálás, az utómunkák, a szerkesztés, nyomtatás, vágás, fotózás … Emiatt viszonylag gyorsan rajzolok és festek. Ha megnézed a grafit rajzokat azok inkább lényegre törő vázlatok, egy egyszerű árnyékolási technikával fűszerezve. A vonalak addig tartanak, míg a lendület viszi őket.
Mondhatnánk, hogy ez hiba, ki kell radírozni, de én inkább karakterjegyként tekintek rá. Kezdetektől fogva úgy gondoltam, hogy olyan ábrázolásmódot alkalmazok, melyben megjelennek az alkotói kézjegyek, amikben kicsit ott vagyok én is. Egyáltalán nem célom, hogy fotószerű, vagy tökéletesen élethű képeket rajzoljak. Épp csak annyira ragaszkodom a realisztikus ábrázoláshoz, hogy egyértelműen felismerhető legyenek a papírra vetett elemek. Igazából minél kevesebb vonallal és folttal jön ez létre, szerintem annál jobb. Viszont a számítógépes szerkesztésénél tényleg nagyon figyelek, hogy minden vonal, pixel a helyén legyen, vagy hogy épp a játékelemek hajszálpontosan legyenek kivágva. Ezt a részét mérnöki szemmel nézem, mert ez nem ízlés dolga, hanem minőségbeli kérdés.
Ha már itt tartunk, mivel rajzolsz?
A rajzaimat egyszerű grafittal készítem, és akvarellfestékkel szoktam színessé varázsolni őket.
Hogyan alakult ki a grafika és az oktatás – fejlesztés komplex együttese a Wabisabi parkban? Milyen felismerés hajt és vajon hová fog kifutni?
Az, hogy intézményes kereteken kívül is hangsúlyt fordítunk a gyerekek fejlesztésére, oktatására, az nem volt kérdés. Ovi után sokszor kezdtük olyan témák köré rendezni a játékainkat, melyek aktuálisan lázban tartották a gyerekeket. Az oviban sajnos, nagy létszámú csoportokban, óvónőhiánnyal küszködve sokszor nem kapták meg a kellő figyelmet, és nem kaptak választ minden kérdésükre. Otthon viszont ezekre volt idő kitérni, amolyan „délutáni homeschool” keretében, ami lényegében nem más, mint tanulás és fejlesztés célú személyre szabott játékidő.
Én mindenkinek csak ajánlani tudom, aki fenn szeretné tartani gyermeke természetes kíváncsiságát, és szeretné, hogy a „miért korszak” berobbanása után is érdeklődő maradjon, és merjen kérdezni.
Maria Montessori szenzitív periódusoknak nevezte azokat az időszakokat, mikor a gyerekek nyitottá válnak egy adott készség elsajátítására, vagy téma befogadására. Ilyenkor az agyuk, mint a szivacs, könnyedén elraktározza az információkat, és játszi könnyedséggel tanulnak.
Egy átlagos óvodában a pedagógusok nem tudnak 30 gyereket külön megfigyelni, és ezekre az érzékeny időszakokra reagálni, de mi szülők a saját gyermekeinkkel megtehetjük.
A felismerés az, hogy nem vagyok az elképzeléseimmel egyedül. Egyre több szülő gondolja úgy, hogy támogatni szeretné gyermekét, és szabadidejük egy részében szívesen felfedeznek, tanulnak, alkotnak hozzánk hasonló módon. Én továbbra is szeretném inspirálni és támogatni őket ebben, akár az oktató anyagaimmal, akár az oldalaimon megosztott egyszerű játékötleteimmel. Egyelőre nagyon élvezem ezt az utat, amit járok. Persze ezer ötletem van a jövőre nézve. Szerényebb fejlesztések, amitől az eddigi tartalmak még jobbak lehetnének, és egészen nagy álmok is, amiket egyelőre nem kiabálnék el.
A foglalkoztatók tematikája adott, követed az időjárást, az aktuális témákat, így segítesz a szülőknek jobban átadni az adott időszak hangulatát és tudásanyagát. Hogyan alakítottad ki a foglalkoztatók tartalmát? Milyen eszközöket találunk bennük?
Ha kimondjuk, hogy foglalkoztató füzet, akkor sokaknak az a hagyományos forma jut eszébe, amiben van 50 oldalnyi erősen kontúrozott digitálisan rajzolt „cuki” kép, amit ki kell egészíteni, színezni, össze kell kötni, vagy meg kell számolni… Mi is kaptunk rokonoktól ilyeneket, és ideig óráig el voltak vele a gyerekek, de vagy az lett a sorsuk, hogy egy két alkalom után megunták, és nem vették többé elő, vagy ugyanennyi idő alatt megcsinálták benne az összes feladatot, és ment a szelektívbe.
Amikor én összeállítok egy ilyen füzetet a következő szempontokat szoktam figyelembe venni:
- Nem a lapszám a lényeg. Lehet csak 25 oldalas egy füzet, de több olyan variálható játékot is tartalmaz, ami a gyerekek érdeklődéséhez igazítható, és hosszú időn át leköti a gyerekeket. Ezekhez ajánlásokat is szoktam írni a szülőknek.
- Nem csak egy adott korosztályt célzok meg. A feladatok egy része kis változtatással leköthet egy 3 és egy 6 évest ugyanúgy. Ez azért is jó, mert testvérek akár egyidejűleg is használhatják a füzeteket, illetve pár havonta, évente elővehető ugyanaz a feladat, és játszható másképp.
- Olyan feladattípusokat válogatok össze melyek, segítenek az iskolakezdéshez szükséges részképességek fejlesztésében. A hagyományos, méltán népszerű feladatok mellett megjelenjenek saját, kreatív játékötletek is.
- A füzet egyes részei dekorációként használva, akár „örökéletű” darabjai maradhatnak a gyerekszobának. Poszterek, girlandok, falmatricaként használt figurák…
- Fontos, hogy a füzetek ne csak megoldandó feladatok alkossák, hanem táplálják a gyerekek tudásszomját is. Így a témákhoz apró, érdekességekkel megfűszerezett ismeretterjesztő blokkokat szoktam mellékelni.
Mik az állandó és mik az időszakos elemek a munkáidban?
A füzetekhez nincsen sablonom, amire ráhúznám az egészet, de vannak gyakran visszatérő elemek. A legtöbb füzetben megjelennek a már említett, témához illő természetismereti tudásmorzsák, amolyan információs blokk, és ehhez kötődő feladatok. Talán állandó elemnek mondható már, egy témához kapcsolódó élőlény testrészeinek és életútjának a bemutatása poszter, valamint kirakó formájában. Gyakori elem a sokszínűen felhasználható Montessori típusú több részes tanulókártya csomag, valamint az egyre népszerűbb csipeszes számolókártyák is. És arra is szoktam figyelni, hogyha a téma engedi, legyen a füzetben olyan feladat, mely a kimozdítja a kicsiket az asztal mögül, és a természetbe szólítja őket, például egy kincskereső, vagy megfigyelésre épülő feladat.
A honlapomon egyébként van egy 22 oldalas ingyenes katicás foglalkoztató, ami jól tükrözi, mire lehet számítani a többi munkámban is.
Milyen szerepet tölt be a természet az életetekben?
Szerintem nem csodálkozol, ha azt mondom, hogy rajongok a természetért. A természet feltölt, megihlet, gyönyörködtet, szórakoztat, lenyűgöz, tanít. Ez valószínűleg gyerekkorom hozadéka. A szüleim a hegymászás szerelmesei voltak, otthonosan mozogtak a természetben. Nyaranta sátrazni mentünk, vagy horgászni. Hat éves koromtól vándortáborba jártam, ahol a heti motyónkat a hátunkon cipelve túráztunk egyik erdei faházaktól a másikig, naphosszat jártuk a természetet, pihenésképp íjászkodtunk, tanultunk kötelet készíteni, napfénnyel gravírozni, agyagból sípot készíteni…
Nem mondom, hogy egy Maugli lettem, de ezek az élmények nagyon meghatározzák a személyiségemet, a gondolkodásmódomat a mai napig. Sikerült gyerekként megtapasztalnom a természet közelségét, és megtanulni értékelni. Ezt szeretném továbbadni a gyerekeimnek is. És onnan tudom, hogy célba értem, hogy a kavicsokban meglátják az építőjátékot, a lehullott virágszirmokból mandalát formálnak, vagy csak úgy hazahoznak egy ezredik falevelet, csupán, mert csodaszép.
Úgy gondolom a természet játéktára végtelen, mindaddig, míg van mit adnia, és van emberi képzelet, ami formálja.
Egyre népszerűbbek a tematikus asztalok, a finommotorikát fejlesztő foglalkozások, a Fajáték ajánló asztali játékok rovatában bemutatott anyagok nagy részének az alapját is a te munkád adja. Érezhető, hogy megnőtt az igény a munkáidra? Hova fog kifutni a Wabisapi park?
Egyre többen alakítanak ki tematikus asztalokat, és osztják meg pozitív élményeiket, tapasztalataikat. A megosztott képekről pedig sokszor visszaköszönnek az én munkáim is, ami nagyon jó érzés. Én is nagy híve vagyok, mert egy jól összeállított asztal igazán inspirálóan hat a gyerekekre. Remek, ha van egy saját játszóhely számukra, ahol az őket foglalkoztató témával kapcsolatos eszközökkel, játékokkal, könyvekkel vannak körülvéve, és ahol alkothatnak, maszatolhatnak szabadon. Minél változatosabban, több érzékszervre ható módon tehetik ezt, annál jobb.
Ha valaki most kapott hozzá kedvet, és szeretne ilyen helyet kialakítani, azt javasolnám, ne a homeschool bloggerek termékfotói alapján rendezze azt be. Csodaszépek, de picit megtévesztőek lehetnek, mert az ilyen képek célja, hogy bemutasson minden játékelemet, ami egy tematikus csomag része, nem pedig az, hogy megmutassa az asztalt használat közben. Tehát ne úgy képzeljük el, hogy a gyereknek is ki kell pakolni belőle mindent egyszerre.
Nálunk kb. 1 hónapig szokott élni egy téma, aminek az állandóan jelen lévő elemei a fali dekorációk, (ami egy témához kapcsolódó edukációs poszter, vagy girland), néhány ismeretterjesztő könyv, és az alkotáshoz szükséges kellékek (ceruzák, üres papírok, krétatábla). A játékokat pedig a gyerekek igényei, kedve szerint variáljuk, többnyire a saját foglalkoztatóimból válogatva. Hol egy kirakó kerül elő, hol egy kártyajáték, vagy feladatlap, esetleg szenzoros tálcán rejtünk el formákat…. De amit nem használunk, az a fiókban lapul. Az asztalon lévő játékok forgatására tehát épp úgy érdemes figyelni, mint ahogy azt a többi gyerekjátékkal is tesszük.
Beszéltünk arról, hogy összeállítasz egy karácsonyi csomagot. Mit ajánlasz a téli hónapokra?
Így december elején a Játékos tél foglalkoztatónak szokott nagy sikere lenni. Most különösen hosszú lesz a téli szünet, úgyhogy aranyat ér minden lapja. Találtok benne egy Északi-sark állatai csipeszes kártyajátékot, egy hópelyhes párkereső-memóriakártyát, egy karácsonyi illat-memóriajátékot, egy Mikulás süti receptet, állatos karácsonyfadíszeket, kirakókat, 34 változatos feladatlapot, és sok- sok érdekességet a hóról, a fenyőkről, a jegesmedvéről, őzekről, szarvasokról, és az állatok téli viselkedéséről.
Bár egész évben hasznosak, de évszakváltáskor különösen nagy hasznát vehetjük az Időjárás táblának és a Mit vegyek fel? játékcsomagnak, amik segítenek az időjárás kiismerésében, a ruhadarabok megismerésében, és segítik a gyerekeket az évszakokhoz, időjáráshoz illő önálló ruhaválasztásban, öltözködésben is.
Egy másik izgalmas téli füzet, a Télen a természetben fotónapló, ami arra ösztönzi a gyerekeket, hogy kis természetfotósként, fényképezőt ragadva megörökítsék a tél jellegzetességeit, miközben a velük kapcsolatos megfigyeléseiket, tapasztalataikat a képek mellett rögzíthetik. A honlapomról ingyen letölthető.
Kövesd a Wabsibai Parkot az Instagramon, a Facebookon, és látogass el a Webshopjába is!
