A Fózi-Folt Kézműhely több szempontból is különleges színfoltja a hazai fajáték piacnak. Egyrészről termékei formatermezési mintaoltalom alatt állnak, ami teljesen egyedülálló, másrészről talán az egyetlen műhely, akik úrrá próbálnak lenni a szívós bükkön. Fózer Zsófia számára a fahiba nem hiba, a göcs számára lehetőség, a természet jelzése arra, hogy attól, hogy valami eltér a megszokottól még ugyan olyan értékes.
Amikor Fózi állatokról beszélnek, mindig elhangzik, hogy illatosak, puhák, kellemes tapintásúak. Mit művelsz te a fával? Milyen fát használsz?
Több, mint egy éve kezdtem el kísérletezni különböző faanyagokkal és felületkezelőkkel, ennek köszönhetően mára kialakult a számomra is tökéletes kombináció. A kellemes tapintáshoz hozzátartozik a magas minőségű, gyermekbarát – nyál-és izzadásálló – festék, és a faanyag megfelelő előkészítése. Kizárólag kemény lombos fákat használunk, bükköt és juhart, hogy bírják a strapát. Igaz, ezeket nehezebb megmunkálni, de a végeredményért megéri.
Különösen figyelünk az élek lekerekítésére, nem csak esztétikai, de biztonsági okokból is, emiatt szokták rá mondani, hogy kézreállóak. A csiszolást 4-5 fázisban végezzük különböző eszközökkel, amíg elérjük a megfelelő simaságot, előkészítve a festést.
Mit lehet tudni rólad? Miért a fa, és azon belül miért az állatfigurák vonzanak?
Elsődleges célom az volt, hogy a gyermekemnek legyenek állatkás játékai, kiskoromban nekem azok voltak a kedvenceim, ne maradjon ki ebből az élményből. Arra is gondoltam, hogy ezekkel megtaníthatom őt az állatok jellegzetességeire és hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz, eljátszhatjuk milyen hangot adnak ki, és persze még számtalan dolgot sorolhatnék. Környezetbarát életmódunknak megfelelően mindenképpen természetes alapanyagú termékeket szerettem volna neki szerezni, adta magát, hogy fából legyenek. Szeretem a fából készült tárgyakat, nem csak környezetvédelmi, hanem esztétikai okokból is, sokkal eredetibbek, és valamelyest erősítik a természettel való kapcsolatot is.
Eredeti szakmám sem áll messze a növények szeretetétől, tájépítész mérnökként végeztem. A képzés alatt a kézügyességem és szépérzékem is fejlődött, és műszaki ismereteim is bővültek, melyeknek most mind hasznát veszem. Igazából gyerekkorom óta vonzanak a művészeti és barkácsolós tevékenységek, így nem ijedtem meg az előttem álló feladatoktól.
A vásárolható – akkor még ebben a kategóriában csak külföldi – fajátékok nem igazán tetszettek, ezért elkezdtem megtervezni és kivitelezni a saját elképzeléseimet. A célom az volt, hogy természetes színű, az állatok valódi alakjához közelítő figurákat készítsek, egyszerű pont szemecskékkel, szándékosan szájak rajzolása nélkül. Így nem infantilisek, és a waldorf pedagógiával kompatibilesen bármilyen érzelmet tudnak párosítani a gyermekek hozzájuk játék közben. Az első figurákat nagyapám segítségével készítettem el, tőle és édesapámtól kaptam az első kézi szerszámaimat. Az idő előrehaladtával és sok gyakorlással saját technológiai folyamatot fejlesztettem ki, egyre több eszközzel.
Nyilván nem jelenthetem ki, hogy te vezetted be „a sérült fa trendi” vonalat, de azért nagyban hozzájárulsz ahhoz, hogy az ember kifejezetten örüljön ha megkaparint egy ilyen egyedi darabot. Mikor gondoltad először, hogy a fahiba nem hiba?
A göcsös fa nagyon megosztó, valaki kifejezetten nem szereti, valaki meg imádja. Nekem kezdetektől fogva tetszik, mert attól még életszerűbb az anyag. Eleinte magunknak tettem el a „sérült“ figurákat, akkor kezdtem el másoknak is felajánlani, mikor egyre többen írták megrendeléskor, hogy ha lehet olyat szeretnének. Tőlük hallottam, hogy
azért is szeretnének göcsös faanyagú állatkákat, hogy a gyermekeiket tudják arra tanítani, hogy amiatt, mert valaki kicsit más, még nem jelenti azt, hogy kevésbé értékes.
Vagy éppen el tudják játszani, hogy valaki megsérült, és be kell kötözni a sebét. Aranyos gondolat, nekem is tetszett.
Amikor válogatod a fát, akkor figyelsz arra, hogy kerüljön bele ilyen is, vagy ez véletlen? Lehet direkt göcsöset venni? Nehezebb kezelni a göcsöt, vagy mivel keményfa, mindegy? Egy göcsbe bele kell látni, szoktál felette ülni és gondolkodni, hogy milyen állat vagy fa melyik része legyen? Mi dönt végül?
Sokan szeretik, ha a göcs pont úgy esik egy fa alakú figurára, amitől úgy tűnik, mintha a fa odva lenne. Készítettem már „várandós“ mackót is, az éppen véletlen volt, mert nem figyeltem a sablon felrajzolásakor a faanyag másik oldalát. Ha látok göcsöt a fán, azt igyekszem mindig felhasználni. Ritkaságnak tekintem a felhasználható fahibákat, általában tenyérnyi mérettel kezdődnek a foltok, amik túl nagyok ahhoz, hogy egy figurámba építhessem, a picikből pedig igen kevéssel találkozok.
A faanyagot én magam válogatom vásárláskor, igyekszem olyanokat venni, amin előfordulnak ilyen természetes „pecsétek”. Az általam használt faanyagokon kevés van, egy lucfenyőn mondjuk rengeteg lenne, de az nem alkalmas ilyen minőségű figurák készítésére.
A megmunkálásuk nem nehezebb, ha körberajzolom őket, a fűrész úgyis kikerüli. A bötü irányú sebeket nem látni előre – vagyis amik a hátukra, hasukra kerülnek – , csak ha már ki van fűrészelve a figura, de azok aprók szoktak lenni és általában nem ront az összképen.
Sokat nem szoktam felettük ülni, azonnal adja magát, hogy mi lesz belőlük. Persze attól is függ, hogy éppen melyik vastagságúra gyalult faanyagról van szó. Különböző vastagságokkal dolgozunk, minél magasabb egy állat, annál vastagabb is.
Ha a vékonyabb fán találok sebet, akkor általában nyuszin helyezem el, mert ő kerekded közülük, a vastagabbakon lévőkből pedig a folt formája és mérete szűkíti a kört. A szabályos és kicsi kör alakú foltokat fák odvainak szeretem beépíteni, a közepeseket zömök állatok testébe, a nagyobb és amorf foltok pedig a fák lombjaira kerülnek, mert ezek a legnagyobb felületek a Fózi figurák között.
Figyelmet fordítok rá, hogy a göcsök olyan helyre essenek, amitől az adott figurák nem lesznek sérülékenyebbek, valamint arra, hogy véletlenszerűen senki ne kapjon sebhelyeset, mert ahogy említettem, nem mindenki szereti. A különleges, göcsös figurákat a Facebook oldalamon kínálom vásárra, így azok kapják, akik kifejezetten ezt szeretnék. Webshopról csak a hagyományosak érhetőek el. Az azonban fontos, hogy a hagyományosak között sincs két egyforma, hiszen maga a fa erezete is gyönyörű és változatos, és a kézimunkákból adódóan a formájuk és festésük között is mindig vannak kis eltérések.
Hogyan alakul ki, hogy mekkorák lesznek az állatok? Nyilván valamennyire méretarányosak, te hova lőtted be a méreteket? Mármint például a Holztiger nagynak számít.
Én sose fogtam kezemben – mai napig sem – más márkájú állatokat, de a vevőim azt mondják, hogy a méreteik a Holztigerrel kompatibilisek, úgyhogy viszonylag nagyok. Nem teljesen, de hozzávetőlegesen a Fózik arányosak egymással, így érzékeltethetőek az állatok egymáshoz viszonyított méretbeli különbségeik. Például a süni kisebb mint a róka, de azért nem annyira, mint valóságban, hogy a játék élvezhető legyen, kézbe vehető.
Abból indultam ki, mi a legkisebb és legnagyobb forma, amit kiviteleznék, ezen belül mozognak. Minél magasabb egy figura, annál vastagabb is, de állatfajtól is függ. Például a disznó fajok alacsonyabbak, mint a szarvastehén, de persze zömökebbek is. A vastagságaikat a beszerezhetőségi lehetőségek mellett úgy terveztem meg, hogy azok ne boruljanak fel játék közben sem, jó legyen a fogásuk, érezhetően masszívak legyenek.
Hatalmas az igény a minőségi fafigurára, a készítők viszont ezzel nem tudnak lépést tartani. A Fózi-Folt Kézműhely hogyan oldja meg?
Nagyszerű, hogy egyre több ember számára fontos a környezetünk védelme, a hulladékmentes életmód, ami kiterjed a gyermekeinknek vásárolt termékekre vonatkozóan is, és növekszik a természetes alapanyagú játékok népszerűsége. A fából készült termékek elkészítési ideje hosszú, így valóban nehéz tartani a tempót, de szuper, hogy ilyen sok az érdeklődő. Még mindig vannak tavaly felvett megrendeléseink, amiket igyekszünk minél előbb befejezni, hogy innentől készletbe (weben vásárolhatóvá) tudjunk tenni több figurát.
Fontos számunkra a hatékony időbeosztás és munkamegosztás, így tudjuk növelni kapacitásainkat a minőség megtartása mellett. Folyamatosan fejlődik a vállalkozás, de mivel a legtöbb munkafolyamathoz nagyon jó kézügyesség és térlátás kell, így nem mindegy, kikkel dolgozok együtt, és mivel kézműves tárgyakról van szó, így elkészítési idejük mindenképpen hosszú. Úgy működünk mint egy manufaktúra, mindenki azt csinálja, ami az erőssége, és azt nagyon jól.
A „kevesebb több“ elvén dolgozunk, vagyis inkább kevés fajta állatot készítünk, de azt kifogástalan minőségben, megfelelően kikísérletezve.
Az új állatokat – bármennyire is éhezünk már mi magunk is rájuk – lassan vezetjük be. Célunk a készletre gyártás, hogy ne várakoztassuk meg a vevőket. Tudjuk, hogy vannak hátrányai, résen kell lenni és gyorsnak annak, aki szeretne hozzájuk jutni, de terveink szerint idővel be fog állni a rendszer, és tisztább lesz, mint évekig váratni várólistásakat.
A Fózi állatokat messziről fel lehet ismerni, vannak sajátosságai.Hogyan alakult ki a kézjegyed, milyen koncepciót követsz? A kézjegyed a védjegyed?
A Fózi állatok megtervezésekor fontosnak tartottam a koncepcionális szemléletet, hogy egymással összhangban legyenek méretüket, színvilágukat, formájukat tekintve. Az volt a célom, hogy felismerhetőek legyenek, látszódjon, hogy egy márkához tartoznak ha egymás mellé vannak téve, nem csak akkor, ha megnézzük mi van a talpába égetve, hanem anélkül is, valamint elkülöníthetőek legyenek más márkáktól. Szándékosan nem vásároltam és még csak nem is nézegettem más készítőktől állatokat onnantól fogva, hogy elhatároztam, hogy én csinálok. Teljesen egyedit szerettem volna létrehozni. Nagy vonalaiban persze akarva-akaratlanul van minden fajáték márkában valami hasonlóság, de azért ha egymás mellé tesszük, akkor látszik, melyek tartozhatnak egyhez. Ez a felismerhető, egységes arculat az én céljaim között is szerepelt.
A figurák formáit az állatok realisztikus alakja ihlette, amit tovább finomítottam strapabíróság és kivitelezhetőség szempontjából, valamint belevittem egy kis cukiságot tükröző stilizálást, a saját kézjegyemet. Így született meg a végleges formavilág, ami megfigyelhető minden eddigi és jövőben tervezett figurán. Sokan nem gondolják, képes vagyok egyetlen figurát órákig rajzolni, hogy minden szempontnak megfeleljen, elég maximalista vagyok. Úgy is mondhatnám, hogy minden új figurát addig tervezek, amíg az nem lesz a kedvencem!
Ahogy már említettem fentebb, a pontszemecskék, hogy nincsen szájuk rajzolva, hogy különösen figyelünk az élek kényelmes de nem elaprózott lekerekítéseire, a természetes és áttetsző színek, az állatok valós alakjainak leképzése szolid cukisággal ötvözve, ezek mind a kézjegyeim.
A hagyományos figurák mellett szoktam limitált darabszámban úgynevezett vadvirágos grafikájú állatokat, vagy szülinapi számokat készíteni. Ezeket a tavalyi húsvét ihlette, szerettem volna készíteni valami különlegeset. A figurákra felismerhető valódi virágokat rajzolok kézzel. Egyszer felébredtem az álmomból, hogy nekem holnap pipacsot kell rajzolnom egy nyuszira, így kezdődött, szó szerint. Ezek jóval időigényesebb darabok, így ritkán van időm rá, de szeretném majd őket is gyakrabban készíteni. Főleg lovakra szoktam, mert hozzájuk nagyon illik, és konkrétan ők így a Fózi féle csillámpónik.
Akik velem dolgoznak tudják, hogy pont olyan precizitást várok el tőlük, mint amilyet én magam is mutatok. Több munkarészben is tudnak már nekem segíteni, de vannak még folyamatok, amikhez elengedhetetlen vagyok, így minden egyes figura átmegy a kezemen, ha nem is mindent én csinálok rajtuk. Nem csak a göcsösek vagy vadvirágosak, tényleg mind.
Valahogy úgy kell elképzelni, mint amikor valaki jó tájképfestésben és szeretne maga mellé egy másik tájképfestőt, hogy többet tudjanak csinálni együtt. Lefestheti, hiszen ott ül ő is és látja mit kell, akár haza is viheti a másik festményét, akkor sem lesz ugyanolyan, mert az az ő kézügyességével készült. Úgy gondolom, ez is meghatározza a figurákat, hogy mindet megszeretgetem, mielőtt gazdára találnak. És ez ahhoz is hozzájárulhat, hogy nem igazán lehet lemásolni.
Mára egyébként a Fózi figurák hivatalosan formatervezési mintaoltalom alatt állanak, amire nagyon büszke vagyok!
Ezeket a jegyeket más készítő nem utánozhatja le. Ha ilyet tapasztalok, vagy hogy ctrl+c, ctrl+v másolják a Facebook posztjaimat saját fotóikra cserélve, vagy szinte ugyanazt kis átírással – mert bizony ez is előfordult már nem is egyszer, akkor szóvá szoktam tenni, mert sokan nem tudják, hogy nem szabályos. És most nem csak arról van szó, hogy mennyire etikátlan, de elég önlejárató lépés is, mert nagy az átfedés a követők között, és sokan észreveszik, ha viszik az ötleteimet, én is a vásárlóimtól szoktam megtudni.
Szép dolog, hogy egyre többen készítenek fajátékokat, ha kívánhatnék az újaknak valamit az lenne, hogy akarjanak egyediek lenni, találjanak egy olyan koncepciót, ami nem csak szerintem vagy szerintük, de a vásárlók szerint is sajátos, vigyék bele magukat. Nem lehetetlen, kocka és kocka között is sok különbség tud lenni. Sokaknak nagyon is sikerült, meg lehet nézni itt a szép listát az oldalon, amit ezúton is köszönök, hogy összegyűjtöttél, és rajta lehetek.
-Én köszönöm! 🙂 – a szerk.
A Fózi állatokról készült véleményt itt olvashatod!
