Igazi aranybánya! Ezt éreztem, amikor nemrég szembetalálkoztam a Cserkesszel. Tamara létrehozott egy helyet, ahol bemutatja, hogy hogyan lehet közös munkával meseszép és érdekes dolgokat készíteni nagyrészt természetes alapanyagokból. Örülök ennek az interjúnak, mert bár a Cserkeszre a kukoricahéj kép és a kártyacsomagja miatt lettem figyelmes, kiderült, hogy mindezek csak a jéghegy csúcsai. Bennünket teljesen lehengerelt a termésbogár kollekció koncepció és a zselatinlap nyomda.
Mesélj kérlek magadról, ki van a Cserkesz mögött?
A Cserkesz nagyjából két éve indult, a ki van mögötte sokkal régebbre nyúlik vissza, Pápua New-Guineában egészen pontosan Port-Moresbyben születtem, egy ottani őslakos, Tom volt a dadám, ennél közelebb gyermekként nem is lehettem volna a természethez mint az őserdőben. Hálás vagyok a szüleimnek, hogy nem mindennapi történeteik vannak a gyerekkoromról.
Sok mindent ott tapasztaltam meg, ennek tudtam be, hogy itt valahogy teljesen sose találtam/találom a helyem. Majd fényképésznek tanultam és ebbe a szakmába is helyezkedtem el egy ideig Budapesten. Mióta Édesanya lettem, ők adnak ötleteteket és inspirálnak ezen az úton.
Van egy elképzelésem, hogy milyen dolgokkal, helyekkel, illatokkal, érzésekkel szeretném körbe venni a gyermekeimet, hogy milyen értékeket szeretnék átadni nekik. Ebből született a Cserkesz.
Szeretném az Édesanya társaimnak is átadni a természetközeli ötleteket, melyekkel könnyen tudnak kapcsolódni a gyermekeikhez, a gyerekek pedig sokféle szemszögből, érzetből tapasztalhatják meg az őket körülvevő környezetüket
Az egyértelmű, hogy a tevékenységi köröd bőven túlmutat a kártyajátékok készítésén. Mivel foglalkozol még?
A Cserkesz mellett nem olyan rég visszamentem dolgozni és óvónéni lettem egy számomra nagyon kedves óvodában, ahol édesanyám már a kezdetektől ott van, most pedig az óvodás korú kislányom is velem jár, szóval generációk találkoznak minden nap, ami csodálatos.
Amíg itthon voltam a gyerekekkel addig gyerekjóga oktató és rajzvizsgálati szakértő képesítést szereztem, amiket próbálok beilleszteni a mindennapi munkám során is. Emelett fényképezni szoktam, illetve az weboldalamra is én készítem a képeket, fontos nekem, hogy meseszép képekkel tudjam megtölteni az oldalt.
Most szeptembertől pedig egy baráti összefogásból indul egy műhely, ahol heti rendszerességgel fogok óvodásoknak és kisiskolásoknak foglalkozást tartani. Itt a KonTaktus-készségfejlesztő pontban szeretném létrehozni Pécs első Gyermek Galériáját, ahol a Cserkesz alkotó műhelymunkán készült alkotásokból kiállításokat rendezek. Ezen a szuper helyen várandósság időszakátol a gyerek kisiskolás koráig lesznek majd mindenféle programok.
Mesélj kérlek a festékekről és hangszerekről is.
A festékek készítése úgy indult útnak, hogy szerettem volna a gyerekek kezébe is minőségi alapanyagokat adni, mert így tudnak megfelelően alkotni. Sehol sem találtam kimondottan gyermekeknek való akvarell festéket, ami kvalitásban is megfelelne, így gondoltam jobban utána olvasok, aztán annyira érdekes lett számomra, hogy azon kaptam magam, hogy éjjel nappal ezt nézegettem, hogy mit hogyan érdemes, majd elkezdtem vásárolni hozzá alapanyagokat és kikísérletezni a megfelelő receptet. Ez elég sok időt vett igénybe, így sajnos még nem volt időm többet foglalkozni a befotózásával és a promotálásával, pedig itt állnak az asztalomnál és várják az alkotó kezeket.
Amit biztosan megtanultam a gyerekek mellett a türelem, így majd ez is idővel megtalálható lesz a termékeim között. Fontosnak tartom, hogy egyik ilyen tevékenységem se menjen a gyerekekkel való közös idő kárára, így valamiben gyorsabban valamiben lassabban tudok haladni.
A hangszerek pedig egy nagyon kedves barátságból vannak jelen az életemben, Lívi barátnőm aki létrehozta a KonTaktus Készségfejlesztő pontot és ő vezeti a Lívi Zene Műhelyet. Együtt szoktunk közös foglalkozásokat tartani rendezvényeken, ahol a gyermek egyszerre találkozik a zenével majd dolgozzuk fel a különböző témákat valamilyen alkotásban. Legutóbb az évente megrendezett Szamárfül Családi Fesztiválon vettünk részt.
Milyen a kapcsolatod a természettel, hogyan próbálod közelebb hozni a gyerekekhez?
Elkezdtem egy könyvet olvasni ami nagyon megérintett, a Sinrin-Joku amit annyit jelent mint erdőfürdőzés. Sétálni a természetben jelen lenni, lelassulni és hallani, érezni, tapintani, szagolni megfigyelni, ami körülvesz, cél nélkül, most ezt jelenti nekem, hogy Ő értem van és én érte legyek.
Próbálom nem csak élvezni amit ad, hanem én is tenni érte. Ezért is vagyok vegetáriánus, legtöbbször próbálok csomagolásmentes boltban vásárolni vagy minél kevesebb szemetet felhalmozni a vásárlásoknál, komposztálni, otthon elkészíthető vegyszermentes termékeket használni, helyi termelőknél vásárolni, újrahasznosítani vagy szelektíven gyűjteni és ezeket mind a lányokkal együtt csinálni, hogy ne tanulniuk keljen hanem természetesek legyenek nekik ezek a folyamatok és az életük részévé váljanak.
Illetve minden nap friss levegőn lenni, van, hogy kevesebb idő jut rá van, hogy több de nincs olyan nap, hogy ne lettünk volna kint akár csak az udvaron, hétvégén pedig mindig egy hosszabb túrázást tervezünk. A nagyobbik gyermekem most lesz elsős a Waldorf iskolában, ahol az első hetet csak kirándulással töltik, így azt gondolom, hogy nem csak én hanem az iskola is tovább tudja vinni azt az utat amit a legjobb tudásom szerint szeretnék neki.
A gyerekjátékok terén is fa játékaink vannak leginkább aminek nagy része holisztikus- nyílt végű játék, ami az egyszerűségében rejlik, talán ebben van a titok, hogy milyen csodálatos dolgokat képesek játékra hívni egy egy kirándulások alkalmával.
Nagyon tetszenek az DIY ötletek, amiket megosztasz a Facebookon, mindig nagyon informatívak és látszik, hogy mindegyik gyerekkéznek való. Ajánlanál pár „ősz eleji foglalkozást”?
Köszönöm, örülök, hogy tetszenek, ilyenkor mindig kapok egy új lendületet, hogy megéri csinálni. 🙂
Most a szívem csücske a zselatinlappal való nyomdázás, ez most lesz még csak publikus az oldalon. Csomagolóanyagot készítettünk füzeteknek, iskolásoknak nagy élmény lehet, hogy ők készítették saját kezűleg, lehet formákat is kirakni a termésekből, vagy maga a termés is gyönyörű tud lenni önmagában. Az is fantasztikus, hogy a negatív és pozitív oldalát is nyomdázhatjuk, és mindkettő varázslatos lesz.
Másik amit még mindenképp ajánlanék a méhviasszal kezelt őszi levelek, lassan egy éve készítettük, de a mai napig a gyerekszoba dísze. Felolvasztott méhviaszba belemártjuk a gyűjtött leveleket, ha hűvösebb helyen készítjük, egyből meg is dermed a viasz, és már dolgozhatunk is vele. Nálunk girland készült belőle, de évszak asztalnak is nagyon szép dísze tud lenni.
Amit pedig idén is mindenképp megszeretnék csinálni, most majd egy kicsit tovább gondolva, az az őszi bogarak termésekből. Mindenféle csodálatos kincset gyűjtöttünk, falevél, gesztenye, mogyoró, ágak, fakéreg, aztán különböző bogarak készültek, ebből pedig egy plakát készült.
Nagyon várom már, hogy őszi színekben pompázzanak a fák mert egy tekert leveles nyaklánc készítést szeretnék megmutatni majd az oldalon. Sok sok ötletem és tervem van, remélem minél többet lesz lehetőségem megosztani Veletek.
Érdekelnek a Természetes megoldások? Irány a Fajáték ajánló Természetes játék rovata!
